wAz én szemszögem:
Mind odafordultak felém:
-Ki vagy te?-kérdezte Jack.
-A nevem Sziszi, két utcával arrább van a lakásom ott kaphattok valami harapnivalót.
-És miért kéne bíznunk benned?!
-Mert éhesek vagytok és nincs menedéketek.
-Jogos-bólintott Legolas-én megyek!
-Én is!-futott hozzám Alice.
-Szuppper... Hermione? Jack? Gandalf?
-Azt hiszem nincs más választásunk-nézett körbe a lány-veled tartok.
-Biztos hogy nem! Nem bízhatunk benne!
-Le lettél szavazva Jack. Mutasd az utat!-fordult felém a mágus.
-Szolgálatotokra!-vigyorodtam el ahogy mind elmentek előttem Jack kivételével-Csak utánad!
-Rajtad tartom a szemem!-hagyott le a kalóz is.
-Ha!
-Hol akarsz kimenni?-kérdezte Legolas.
-Az ablakon természetesen.
Elmosolyodtam ahogy az arcukon megláttam a kételkedést, az ablakhoz léptem egy mozdulattal elhajlítottam a két középső rácsot malyd a következő pillanatban már a párkányon ültem.
-Na jöttök?
Egy ideig mind döbbenten néztek rám malyd a szöszi egy mozdulattal mellettem termett. Két perc múlva már a lakásom előtt álltunk.
-Fáradjatok be!
Egyszerre tódultak be előttem az ajtón, Jack a konyha felé vette az irányt Alice ledobta magát a kanapéra Mió, Legolas és Gandalf pedig csak nézelődtek.
-Milyen piszkos ez a világ!-jegyezte meg a mágus.
-Tudom. Az ember nem valami nagy környezetbarát!
Erre Gandalf és Mió is elvonult a konyhámba. Legolas homlokát az ablaknak döntve állt, szeme tágra nyílt keze pedig ökölbe szorult világunk láttán malyd hirtelen összerándult mikor Alicebekapcsolta a Tvt.
-Ez meg milyen varázslat?!-kérdezte miközben egészen a szoba túlsó sarkáig hátrált.
-Ez nem varázslat.
-Akkor mi?!
-Képzelj el egy gépet ami felveszi a dolgokat! Megvan?
-Meg!
-Na amit a gép felvett azt a Tv lejátsza nekünk. Érted?
-Azt hiszem... És mire való?
-Hát nagyrészt a szórakozást szolgálja de tudomány és ismeretterjesztő is.
-Világos... EZ TÉNYLEG MEGTÖRTÉNT?!-nézett rám tágra nyílt szemmel mikor Alice a New Yorki helyszinelőkre kapcsolt.
-Nem. Ezt csak eljátszák az emberek.
-De miért jó ha eljátszák egy ember halálát?!
-A mi világunkban sajnos már ez számít szórakozásnak... Na de gyere inkább és egyél valamit!
-Rendben-sóhajtott.
-Alice nem jössz?
-Én nem eszem meg azt amit ti szóval ezt inkább kihagyom.
-Te tudod.
Mikor beléptem a konyhába Jack a hatodik Activia-ját ette Gandalf egy Croasant majszolt Mió pedig rántottát sütött.
-Legolas?
-Hm?
-Mit kérsz?
-Lembas van?
-Én már kerestem Legolas de ezen a világon nem találsz-szólalt meg Gandalf-Croasant?
-Kösz nem. Inkább eszem egy almát.
-Jobban jársz-bólintottam és vettem egy gyümölcsöt a tálból-Mit akartok csinálni?
-Ezt hogy érted?
-Menjünk valahová vagy inkább maradjunk itthon?
-Én maradok-nézett rám Jack.
-Én megyek!-hallottam Alice hangját a nappaliból.
-Nekem sincs sok kedvem elmenni-vett elő egy tányért Mió.
-Ne már gyerekek! Állati szép idő van! Nem akartok sétálni egyet?
-Én maradok és gondolkodom rajt hogy jussunk haza-bontott fel még egy Croasant Gandalf.
-Én megyek!
-Szuper mitszóltok az állatkerthez?
-Benne vagyok.-nyomta ki a Tvt Alice.
-Az mi?
-Egy hely ahol meg lehet nézni a világ összes állatát.
-Benne vagyok-vigyorodott el a szöszi.
Már majdnem elindultunk mikor eszembe jutott valami, levettem a kapucnis pulcsimat és egy napszemüveg kíséretében Legolas kezébe nyomtam.
-Vedd fel!
-De nem fázok!
-Hjajj.... Szerinted mit szólnának hozzá az emberek ha meglátnák a ruhádat és a füledet?!
-Jogos-húzta fel a szürke ruhadarabot-Hogy nézek ki?
-Mint tipikus rosszfiú-mosolyodtam el majd hajtottam fel a kapucniját, aztán az enyémet és Aliceét is.Na igen, egy kapucnis vámpír és egy tünde New York utcáin nem túl mindennapi...